Vizsgálatot kezdeményez a Jobbik Magyarországért Mozgalom az illetékes állami szerveknél az SCD Group hat évvel ezelőtti balatoni ingatlanvásárlási szerződéseivel, az összes tóparti kemping megvételével kapcsolatosan - mondta Kepli Lajos, a párt parlamenti képviselője csütörtökön a balatonfüredi nagykemping előtt tartott sajtótájékoztatóján.

Fel kell tárni "valamennyi körülményét" annak, hogyan kerültek ki köztulajdonból 2005-ben a balatoni kempingek, s "hogyan sikerült a Balaton legértékesebb ingatlanjait egy nyilvánvalóan szélhámos cég kezére átjátszani" - fogalmazott a képviselő.

Elmondta: az SCD Group elnevezésű cég 2000-ben alakult a jogszabály szerinti minimális, 3 millió forintos alaptőkével. A szerény kezdeteket azonban annál meredekebb felívelés követte, amikor a Széchenyi Terv jóvoltából, még az első Orbán-kormány idején a vállalkozás nem kevesebb, mint kétmilliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatást kapott „szállodarekonstrukcióra”. A dotáció felmarkolása után nem sokkal a céget megvásárolta a kísértetiesen hasonló nevű SCD UK. Ltd.

Hat évvel ezelőtt az akkor már több százmilliós forgalmat bonyolító cég felvásárolta a három balatoni turisztikai céget - Balatontourist, Siótour és Zalatour -, s ezáltal lényegében az összes balatoni kemping birtokába jutott. 2014-ig 28 luxusszálló és üdülőfalu felépítését ígérték, 104 milliárd forintos összegben. Ebből semmi nem lett, hat év alatt egy kapavágás sem történt - mondta Kepli Lajos. A cég vezetői a jobbikos honatya szerint „nyilvánvalóan tudták”, hogy tervük kivitelezhetetlen.

Nagykoalíciós támogatás az SCD mögött

A tóparti ingatlanok értéke akkor szökött egekbe, amikor 2006. novemberében az Országgyűlés – az összes parlamenti párt egyetértésével – megszavazta a lényegében a cégre szabott „Lex SCD-t”. Ennek értelmében úgy módosították a „Balaton-törvényt” hogy a kempingek beépíthetőségét 8 százalékról 25-re növelték (sőt bizonyos feltételek esetén az 50 százalék is megengedett), az építmények magasságát pedig 4,5 méterről 8 méternyire emelték. Lehetővé tette a törvénymódosítás a Balaton vízfelületéből addig engedély nélkül feltöltött területek fennmaradását is – emlékeztetett.

Ez a módosítás kizárólag az SCD Group érdekeit szolgálta, hiszen az elfogadása pillanatától több tízmilliárd forintnyi "vagyonértékű joggal gyarapodott a cég". A magyar állam és az érintett önkormányzatok pedig károsodtak, miként az épített és természeti környezet is a "rombolás lehetőségének" biztosításával - fogalmazott a képviselő.

Az ígért fejlesztések elmaradása után az SCD most "óriási haszonnal kiszállni igyekszik az üzletből, ismeretlen kézre juttatva" a legértékesebb balatoni ingatlanokat – mutatott rá a politikus.

Nemzetbiztonsági kockázatok

Utalt arra, hogy a vevőként megnevezett Turisztika Hungária Kft. a cégnyilvántartásban egyelőre nem szerepel, "sajtónyilatkozatok szerint a tulajdonosok nem is kívánják felfedni magukat". Eszerint egy "rejtélyes befektető társaság" kívánja a Balaton legjelentősebb ingatlanjaira "rátenni a kezét" - mondta a Jobbik politikusa.

A Jobbik szerint akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, hogy a már amúgy is túlnyomórészt izraeli kézben lévő magyar ingatlanpiac egy stratégiai jelentőségű portfóliója ismét kikerül magyar kézből, bár a tulajdonosokról nem tudni semmit, de Kepli Lajos úgy véli, ez a lépés „jól illeszkedne Simon Peresz ország-felvásárló politikájához.”

Azonnali vizsgálatot kezdeményezünk az ügyben, feltárva 2005-ös, köztulajdonból történő kikerülés valamennyi körülményét – szögezte le a politikus, hozzétve: az sem kizárt, hogy az ügyészséghez fordul a Jobbik, ugyanis szerinte "teljesen nyilvánvaló most már, hogy itt egy ingatlan-spekulációról volt szó". Kepli rámutatott: ha kiderül, hogy a hat esztendő alatt is beváltatlanul maradt fejlesztési ígéretek a Balaton-parti ingatlanok privatizációjának feltételét képezték, akkor akár csalás gyanúja is felmerülhet.

Adjuk vissza a Balatont!

Közlése szerint ősszel törvénymódosítást kezdeményez a Jobbik a "Balaton törvénnyel" kapcsolatosan, hogy a adott település önkormányzata bejegyzett szolgalom alapján a vízpart 10 méteres közvetlen sávja mindenki számára hozzáférhető közcélú terület lehessen.

Kepli Lajos szerint ezzel véget lehetne vetni az értékes közvetlen vízparti ingatlanokra irányuló spekulációnak, és „visszaadnánk a Balatont a magyar embereknek”.

MTI nyomán barikad.hu