Az Országgyűlés a múlt héten fogadta el az új médiatörvényt. Pártok megyei vezetőit és közéleti személyiség véleményét kérdeztük, az utóbbiak közül többen nem kívántak a kérdésben nyilatkozni.

Dr. Kovács Zoltán országgyűlési képviselő, a Fidesz Veszprém megyei elnöke kifejtette: a nézőt és az olvasót nem a törvény érdekli, hanem az, jó műsort lát-e vagy sem, az veszélyezteti-e a kiskorút vagy sem, megfelelő tájékoztatást kap-e vagy sem. A magyar médiatörvény illeszkedik az uniós országok médiatörvényei sorába, minden rendelkezése megtalálhatók az uniós országok médiarendelkezései között  legyen szó akár bírságról, médiatanácsról vagy az egységes hírszolgáltatásról.

A bírságok esetében alsó határ nincs, a felső határ a törvény ellen többszörösen vétőket érinti. Annak, aki jól, tisztességesen, becsületesen végzi munkáját, egyáltalán nincs oka aggodalomra. A médiatörvény helyességét a közeljövőben a gyakorlat igazolja. 

A szocialisták nem szavazták meg a médiatörvényt, mert azt a sajtószabadság elleni durva támadásnak tartjuk  mondta el Pál Béla megyei elnök.

Jeleztük, hogy ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulunk, mint ahogy tettük - nyilatkozta az MSZP megyei elnöke. Pál Béla szerint a jogszabály az európai normákkal ellentétes.

- Nagyon remélem, hogy nemcsak a megyei, de minden sajtóorgánum teszi a dolgát, nem rettennek meg a durva fenyegetésektől, amit kilátásba helyeztek - utalt a párt megyei elnöke a médiahatóság elnökének rendeletalkotási jogkörére, illetve a súlyos pénzbüntetési tételekre.  A sajtószabadságot lehet fenyegetni, bár a történelem eddigi példái szerint ez mindig sikertelen volt, de a véleményt nem lehet korlátozni.

- Támogatásra méltatlan volt a médiatörvény tervezete, így nem is szavaztuk meg - erről Kepli Lajos, a Jobbik megyei elnöke beszélt. A kormánypárt próbálja a közszolgálati médiát hatása alá vonni, ennek egyik jele, hogy míg az ORTT-ben volt mindegyik pártnak delegáltja, addig a médiatanácsban kizárólag fideszesek ülnek. Megemlítette, hogy két kisebb részsikert elért a Jobbik, ugyanis a hírműsorokban maximalizálták az erőszakos és bűnügyi hírek arányát, illetve a rádiókban a magyar zenéknek 35 százalék lett az aránya az eredeti 25 helyett. 

Semmiképpen nem a demokrácia irányába befolyásolja a sajtószabadságot az elfogadott törvény.  A megyei elnök hozzátette: az mindenképpen jó, hogy a médiumok nem írhatnak mindent büntetlenül. A médiát szabályozni kell, mert elharapózott az igénytelenség.

Gerstmár Ferenc, az LMP Veszprém megyei választmányi tagja elmondta: az új médiaszabályozás komoly aggodalomra ad okot, ezt jelzik a nemzetközi sajtó bírálatai is. Különösen veszélyes, hogy a médiahatóság rendeletalkotó, jogértelmező és büntetőhatalom is egyben, a közszolgálati hírszerkesztés koncentrálása pedig egyforma híreket eredményezhet.

Éppen ezért felértékelődik a nagyobb autonómiával rendelkező helyi híreket közlő helyi médiumok szerepe; az emberek szívesen tájékozódnak lakókörnyezetküket érintő ügyekről. A helyi sajtóban dolgozók felelőssége is nagyobb.

Dr. Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora a felsőoktatási törvény tervezetével van elfoglalva, ezért a médiatörvény részleteivel kapcsolatban nem tud nyilatkozni . Ám azt elmondta: a Pannon Egyetem a városért, megyéért, a régióért, az országért és a nemzet fejlődéséért tevékenykedik, ezért szívből örülne, ha ez át tudna jönni a sajtóból is. Fontos, hogy az intézmény minél markánsabban megjelenjen a médiában - fogalmazott.

- Olvasom a híreket ezzel a témával kapcsolatban, de nem vagyok olyan mélységben tájékozott, hogy markáns véleményt tudjak formálni - válaszolta érdeklődésünkre Mocsai Lajos. Az MKB Veszprém KC vezetőedzője megjegyezte: a kérdésre szívesen válaszol egy év múlva.  Egy törvény akkor realizálódik, amikor megvalósítják. Előre jósolni nem tudok, nem tudom megmondani, hogy a médiatörvény a maga pozitívumai és hiányosságai mellett hogyan fog működni a jövőben. A legfontosabb dolognak azt tartom, hogy a sajtószabadság ne szenvedjen kárt  tette hozzá a kézilabda mesteredző.

Minden médiumra, így a lapokra, hírportálokra és internetes újságokra is kiterjed az új médiatörvény hatálya. A médiatörvény kétharmados többséget igénylő részét 256 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a parlament, míg az egyszerű többséget igénylő részeket 248 kormánypárti politikus támogatta, 35 képviselő nemmel voksolt, 16 MSZP-s tartózkodott.

Napló-online