A francia "Minute" című jobboldali újság a Jobbikról és a kolontári katasztrófáról írt. Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője, a párt környezetvédelmi kabinetvezetője adott interjút a lapnak. Beszámolt az országgyűlési választás óta eltelt időszakról, illetve az iszap-katasztrófa hátteréről is esett szó.

Alább az interjú magyar szövege olvasható, mely a "Minute" című újság október 13-i számában, a kilencedik oldalon található.

Minute: Az Ön pártájnak sikerült viszonylag rövid időn belül az ország harmadik politikai erőjévé válnia. Mi Ön szerint siker titka?

Kepli Lajos: A Jobbik Magyarországért Mozgalom 2003-as megalakulása óta azon dolgozik, hogy a magyar választópolgároknak valódi alternatívát mutasson fel az un. rendszerváltó pártokkal szemben, és végre nyíltan beszélhessünk azokról a problémákról, amelyek megoldása nélkül hazánk nem indulhat el tartósan a fejlődés útján. A siker titka az, hogy nincs titka. Egyszerűen mi egy alulról szerveződött politikai párt vagyunk, amelyet valós társadalmi igény hozott létre, és nem a rendszerváltás titkos paktumai. A magyar emberek hangján beszélünk, programunk a mai magyar társadalom valós problémájának eszenciája, tabuk nélkül. Nemzeti radikális pártnak tartjuk magunkat, gyökeres változást tartunk szükségesnek a rendszerváltás óta eltelt 20 év politikájához képest, mindezt a nemzet érdekeinek, mint elsőrendű szempontnak figyelembe vételével. Az országot eláruló és kiárusító régi garnitúrának el kell tűnnie a magyar közéletből egyszer s mindenkorra.

Minute: 8 évig tartó szocialista vezetést követően a konzervatív Fidesz vette ismét át a hatalmat. Mi az Ön véleménye az eddigi 6 hónapos kormányzásukról?

Kepli Lajos: A magyarországi választási rendszernek köszönhetően az országgyűlési választásokat néhány hónappal követik a helyi önkormányzati választások, amelyek október 3-án zajlottak le, így valós képet még nem kaphattunk a kormány szándékairól. Nyilvánvalóan színjáték és kampányfogás volt az elmúlt közel fél év kormányzása, melynek során elkerültek minden olyan kényes kérdésben történő állásfoglalást, amely népszerűségvesztésüket okozhatta volna a helyhatósági választások előtt. Ilyen kérdésnek számít a Nemzetközi Valutaalaptól történő újabb hitelfelvétel, amely a levegőben lóg, de a tárgyalásokat tavasszal egy színpadi játék keretében (IMF delegáció állítólagos hazazavarása) elhalaszották őszre. Az elmúlt hónapok intézkedései között voltak olyanok, amelyek nemzeti jellegüknél fogva alkalmasak voltak a Jobbik szavazótábora egy részének elcsábítására (kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak, a trianoni békediktátum évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánítása, stb.), ám ezeket többnyire tőlünk vették át, és tartalmilag kiüresítve valósították meg. Másrészt a többi intézkedésükkel valamennyi kétharmados többséget igénylő törvényt úgy változtattak meg, hogy az a hatalomba történő beágyazódásukat elősegítse. Ennek keretében sajtát pártkatonáikat tették többek között a köztársasági elnöki, az állami számvevőszéki elnöki, az alkotmánybírói, médiahatósági, vagy épp a választási bizottsági pozíciókba is, ami egyértelműen nem a demokratikus államberendezkedés irányába mutat.

Minute: Ön a Jobbik környezetvédelmi kabinetvezetője a parlamenti frakcióban. Mi a véleménye a magyarországi környezetvédelem helyzetéről? Melyek a legszükségesebb tennivalók e téren?

Kepli Lajos: Magyarországon a környezetvédelmi szabályozás rendszere mára már teljes egészében az EU-s joganyag harmonizálásával létrejött jogszabályokon alapszik, annak minden előnyével és hátrányával. A hatóságokra ezen a területen is a túlbürokratizálódás, a papírok mögé elbújás jellemző, az íróasztalok mögül engedélyeket kiadó és bírságoló tisztviselők ismeretei legtöbbször köszönő viszonyban sincsenek a valós élettel. Óriási szükság lenne egy gyakorlatias, megfelelő jogkörökkel ellátott környezetőrségre, egyfajta zöld rendőrségre, ahol a szakértelem és a rendteremtéshez szükséges eszközök, valamint a tekintély is rendelkezésre áll. Sok estben egyszerűsíteni kellene a túlzottan bonyolult jogszabályokon, azok betartatását viszont a jelenleginél nagyságrendekkel komolyabban kéne venni. Sajnos az EU joganyagának feltételek nélküli átvétele olyan katasztrófákhoz is elvezetett, mint a mostani vörösiszap kiömlés. Ugyanis 2004 óta, EU csatlakozásunk óta az Uniós gyakorlatnak megfelelően nálunk sem számít veszélyes hulladéknak a vörösiszap, ami a tárolási, kezelési szabályok könnyítését eredményezte. Látjuk, milyen eredménnyel. Hulladékgazdálkodás terén a teljes ágazat külföldi kézen van ma már, a hasznosítható hulladékok szinte 100%-ig kikerülnek az országból, míg a környezetre káros veszélyes hulladékok itt maradnak az ország területén. Ezen sürgősen változtatni kell, hiszen így a profit kiáramlik, a környezeti károk pedig maradnak, ami tűrhetetlen.

Minute: Mi a véleménye az ökológiai katasztrófát okozó ajkai vörösiszap-tározó gátszakadásáról? Kik a baleset felelősei? Kik állnak a sérült zagytározót kezelő Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt mögött?

Kepli Lajos: Október 4-én Magyarország eddigi legnagyobb környezeti katasztrófája következett be a Veszprém megyei Kolontár település határában. A timföldgyár vörösiszap tározójának gátja átszakadt, és közel egymillió köbméter maró lúggal kevert, nehézfémekkel teli vörösiszap zúdult Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településekre. A halálos áldozatokon, a több száz sérültön és az anyagi káron túl a katasztrófa óriási ökológiai kárt is okozott, gyakorlatilag a baktériumokig bezárólag minden életet kiírtott a Torna-patak és a Marcal-folyó vizéből. A mintegy 40 négyzetkilométeren szétterült iszap száradása után por formájában a széllel több száz kilométerre is eljuthat, belélegezve tüdőrákot okozhat. Ennyit a tényekről, és most a háttér. A magyar alumíniumipar, és így az ajkai timföldgyár provatizációjára a ’90-es évek közepén, a Horn-kormány alatt került sor. Ezt a létesítményt mindössze tízmillió forintos (~40 000 €) áron került állami tulajdonból magántulajdonba. Tulajdonosaik azóta Magyarország leggazdagabb emberei közé tartoznak, jelenlegi együttes magánvagyonuk kb. 60 milliárd Ft (240 000 000 €). Aki a gyár és az iszaptározó állapotát ismeri, egyértelműen látja, hogy azt egyfajta „fejőgépként” üzemeltették, vagyis a nyereséget kivették anélkül, hogy érdemi fejlesztéseket hajtottak volna végre, vagy akár csak az állapotát karban tartották volna.

Minute: Elkerülhető-e lett volna a baleset? Kiknek a hanyagsága vezetett a katasztrófa bekövetkezésére?

Kepli Lajos: A baleset elkerülhető lett volna, amennyiben a második-harmadik-negyedik vonalas védműveket nem most, a katasztrófa bekövetkezése után építik ki, egy hét leforgása alatt, hanem már évekkel ezelőtt megtörtént volna. Tudomásunk szerint a veszélyes anyag mennyisége miatt az üzemnek a Seveso-direktíva hatálya alá kellene tartoznia, ebben az esetben a katasztrófavédelem felelőssége is felvethető, mivel nekik kellett volna folyamatosan ellenőrizni a gátak állapotát. Fentiek vezettek el véleményem szerint a jelenlegi katasztrófához is, hiszen az interneten is látható évekkel ezelőtti műholdfelvételeken egyértelműen látszik a repedés a mostani gátszakadás helyén. Ezért érthetetlen, hogy ezzel összefüggésben még senkit nem tartóztattak le, illetve nem zárolták a tulajdonosok magánvagyonát. Felháborítónak tarjuk cinikus megnyilvánulásaikat is, mely szerint a vörösiszap nem veszélyes. Mondják ezt el a hét halálos áldozat, vagy a több száz sérült hozzátartozóinak. A milliárdos üzletemberek nagylelkűen felajánlották, hogy megtérítik a katasztrófában elhunytak temetési költségét. Arcpirító. Ha nem történik elrettentő erejű felelősségre vonás, akkor Magyarország továbbra is egy következmények nélküli ország.

Minute: Az Önök választási kampányklippje a magyarországi parazita elemekről (különös tekintettel a multinacionális cégekre és a cigánybűnözésre) nagy visszhangot váltott ki Európában. Végül a klipp sugárzását a Választási Bizottság engedélyezte. Nem gondolja, hogy ez egy pozitív jel a szólásszabadságra nézve Magyarországon és Európában?

Kepli Lajos: Nézze, az, hogy a magyar bíróságok a magyar törvények és az Alkotmány betartásával ítélkeznek, valóban pozitív, de nem értékelném túl sem a Választási Bizottság, sem pedig a döntést megerősítő Legfelsőbb Bíróság döntését sem. A jelenlegi kormány első intézkedései között szerepelt a Holokauszt-tagadás büntethetőségének fenntartása, sőt a tényállás kibővítése a kommunizmus bűneinek tagadásával. Ez tovább csökkentette a szólásszabadságot. A társadalmi igény alapján szerveződött, később azonban betiltott Magyar Gárda egyenruhájának viseléséért horribilis pénzbüntetést, tagságának toborzásáért pedig akár letöltendő börtönbüntetést is lehet ma kapni Magyarországon, holott a Gárda soha egyetlen törvénybe ütköző cselekményt sem követett el, pusztán létével váltotta ki ezt a reakciót a hatalomból. Elmondhatnám továbbá, hogy az előző kormányzat hazugságaival szembeszálló, és nyíltan véleményt nyilvánító hazafiakat a kormányváltást követően sem engedték ki börtöneikből, mondvacsinált okokkal, bizonyítékok nélkül, az emberi jogok lábbal tiprásával tartják fogva őket. Ami pedig a kampányfilmünket illeti, a jogerős bírósági döntést követően ugyan lejátszotta azt a közszolgálati média, ám elhatárolódását megfogalmazó kísérőszöveggel együtt sugározták. Tudomást sem hajlandóak venni arról, hogy a profitszivattyúként működő multik, vagy épp a segélyezési rendszeren élősködő cigányok problémájának megoldása égetően sürgős. Mindebből látszik, nagyon messze van még Magyarország a valódi demokráciától.

Minute: Sikerült elnyerniük több önkormányzat vezetését, különösképpen Tiszavasvári vezetését. Milyen intézkedéseket fog véghezvinni az új polgármester, hogy kezelje az Önök által « cigánybűnözésnek » hívott problémát?

Kepli Lajos: Igen, valóban, a Jobbik most jelent meg először története során a helyi önkormányzatokban, több mint háromszáz képviselőt juttattunk be, és polgármestereink is vannak. Tiszavasvári annyiban különleges, hogy a Jobbikos polgármester mögött Jobbikos többségű képviselőtestület is áll, így nincs akadálya, hogy ezen a településen mutassuk be kicsiben, hogy irányítanánk az országot nagyban. A cigánybűnözés felszámolásában szerepet játszik majd a fokozott rendőri jelenlét, a segélyek közmunkához kötése, vagy épp a szociális kártya bevezetése egyaránt. A beilleszkedni vágyókat pozitív példaként kiemelve kell a többiek elé állítani, hosszabb távon meg kell valósítani a cigány fiatalok bentlakásos iskoláját, ahonnan hazaviszik majd a pozitív viselkedési mintákat. Ezen kívül szükság van az általunk kezdeményezett közrendvédelmi telepekre is, ami egyfajta átmenetet jelent a börtön és a szabad élet között, így tartva kordában a közbiztonságra veszélyes csoportokat. Reméljük mindezek nyomán 2014-ben már országosan sem lesz kérdés, kinek a kezébe adják a választók a kormányzás lehetőségét.